A

ABA - török-magyar; jelentése: apa. 
ABÁD - az Aba -d kicsinyítőképzős származéka. 
ABBÁS - latin; jelentése: apa, apát. 
ABBOT - héber; jelentése: apa. 
ABDIÁS - héber-görög; jelentése: Isten szolgája. 
ÁBEL - héber; jelentése: lehelet, mulandóság. 
ABELÁRD - francia; jelentése: méhész. 
ABOD - az Aba képzős származéka. 
ABONY - az Aba -ny kicsinyítőképzős származéka. 
ABOS - az Aba -s kicsinyítőképzős származéka. 
ÁBRAHÁM - héber; jelentése: a tömeg, a sokaság atyja. 
ÁBRIS - az Ábrahám becézett, kicsinyítőképzős alakjából. 
ABSA - héber; jelentése: apa. 
ABSOLON - héber; jelentése: a béke atyja. 
ACHILLES - görög-latin; jelentése: a kígyó fia. 
ACSÁD - magyar ; jelentése: (ismeretlen). 
ADALBERT - germán; jelentése: nemes fény; fénylő nemesség. 
ÁDÁM - sumér-héber; jelentése: atyám. 
ADELMÁR - germán; jelentése: nemes nemzetségből való, híres. 
ADEODÁT - latin; jelentése: Istentől adott. 
ADOLÁR - germán; jelentése: nemes nemzetségből való férfi. 
ADOLF - germán; jelentése: nemes + farkas. 
ADONISZ - görög ; jelentése: csinos, jóképű, gavallér. 
ADONY - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
ADORJÁN - latin; jelentése: Hadria városából való férfi. 
ADRIÁN - az Adorján eredetibb változata.
AGÁD - török-magyar; jelentése: (ismeretlen). 
AGAPION - görög; jelentése: szeretett. 
AGATON - görög; jelentése: jó, nemes. 
AGENOR - görög; jelentése: bátor. 
AGGEUS - héber; jelentése: ünnepi, vidám. 
AGMÁND - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
ÁGOST - latin; jelentése: fenséges, fennkölt. 
ÁGOSTON - latin; jelentése: fenséges, fennkölt. 
ÁHIM - héber; jelentése: Jahve felkelt. 
AHMED - arab; jelentése: dicséretre méltó. 
AJÁD - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
AJTONY - török-magyar; jelentése: arany. 
AKÁCS - görög-latin-magyar; jelentése: ártatlan. 
ÁKOS - török-magyar; jelentése: fehér sólyom. 
ALADÁR 1. - török; jelentése: testőrhadnagy; 2. - germán; jelentése: mindenben hatalmas; 
              3. - iráni; jelentése: elöljáró. 
ALADIN - germán; jelentése: kis öreg. 
ALAJOS - germán-latin; jelentése: egész + bölcs. 
ALÁN - breton-angol; jelentése: (bizonytalan). 
ALÁRD - germán; jelentése: nemes, kemény. 
ALBERT - német; jelentése: nemes, fényes. 
ALBIN 1. - latin; jelentése: fehér; 2. - germán; jelentése: nemes barát. 
ALDÁN - angol-német; jelentése: egyik ágon dán származású. 
ALDÓ - az Ald- kezdetű germán nevek közös becézőjéből önállósult. 
ÁLDOR - germán; jelentése: nemes uralkodó. 
ALEX - görög-latin; jelentése: harcra kész férfi. 
ALFONZ - germán; jelentése: nemes, készséges; harcra kész. 
ALFRÉD - germán; jelentése: tündér, tanács. 
ALGERNON - angol költői névadás. 
ALI - arab; jelentése: fenséges, fennkölt.
ALMÁR - germán; jelentése: nemessége által híres. 
ÁLMOS - 1. magyar; jelentése: álombeli, megálmodott; 2. török; jelentése:vétel;
             3. - bolgár; jelentése: magasztos. 
ALPÁR - török-magyar ; jelentése: hős férfi. 
ALVIÁN - orosz; jelentése: (ismeretlen). 
ALVIN - germán; jelentése: nemes barát. 
AMADÉ - latin; jelentése: szeresd az Istent! 
AMAND - latin; jelentése: szeretetreméltó. 
AMBOS - az Ambrus régi -s kicsinyítőképzős formája. 
AMBRUS - görög; jelentése: halhatatlan. 
ÁMON - héber; jelentése: igazmondó; művész. 
ÁMOS - héber; jelentése: terhet vivő, megrakott. 
ANASZTÁZ - görög; jelentése: a feltámadott. 
ANATOL - görög; jelentése: napkeleti országból való. 
ANDOR - görög; jelentése: férfi, férfias. 
ANDOS - az András régi becéző formájából önállósult. 
ANDRÁS - görög; jelentése: férfi, férfias. 
ANDRÉ - görög; jelentése: férfi, férfias. 
ANGELUS - görög-latin; jelentése: Isten követe, angyal. 
ANGUSZ - kelta; jelentése: kivételes, kiváló, kiemelkedő. 
ANTAL - latin; jelentése: herceg, fejedelem, elöljáró. 
ANTIGON - görög; jelentése: nemessége által kiemelkedő. 
ANTOS - az Antal régi -s kicsinyítőképzős formája. 
ANZELM - germán; jelentése: az istenség védelme alatt álló. 
ÁNYOS - görög-latin; jelentése: (ismeretlen). 
APOLLINÁR - latin; jelentése: Apollóhoz hasonló. 
APOR - magyar; jelentése: (bizonytalan). 
APOSTOL - görög; jelentése: követ, küldött, apostol. 
APRÓD - magyar; jelentése: apród, fegyverhordozó. 
ARCHIBALD - germán; jelentése: igazi, merész, hős férfi. 
ARÉTÁSZ - görög; jelentése: keresztény királyok neveiből. 
ARIÁN - latin; jelentése: hadriai. 
ARIEL - héber; jelentése: Isten oroszlánja; Isten tűzhelye. 
ARION - görög; jelentése: a gyors, az erős. 
ARISZTID - görög-latin; jelentése: nemes származású. 
ARKÁD - görög-latin; jelentése: Árkádiából való férfi. 
ÁRKOS - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
ARLEN - ír-gall; jelentése: biztosíték, zálog, ígéret. 
ARMAND - Herman francia megfelelője. 
ÁRMIN - latin; jelentése: hadi férfi. 
ARNOLD - germán; jelentése: sas, uralkodó. 
ARNÓT - germán; jelentése: sas, uralkodó. 
ÁRON - héber; jelentése: ihletett, tisztánlátó. 
ÁRPÁD - magyar; jelentése: árpa. 
ARSZLÁN - török-magyar; jelentése: oroszlán. 
ARTEMON - görög; jelentése: ép, egészséges. 
ARTÚR - kelta-angol; jelentése: (ismeretlen). 
ARVID - svéd; jelentése: sas a viharban. 
ARZÉN - görög-latin; jelentése: erőteljes, férfias. 
ASZTER - görög; jelentése: csillag. 
ATÁD - török-magyar; jelentése: apa. 
ATANÁZ - görög; jelentése: halhatatlan. 
ATILLA - gót; jelentése: szeretett atyánk. 
ATLASZ - görög-arab; jelentése: szövetfajta; sima 
ATOS - magyar; jelentése: apa. 
ATTILA - gót; jelentése: szeretett apánk. 
AURÉL - latin; jelentése: aranyos. 
AURÉLIÁN - latin; jelentése: az Aurelius nemzetséghez tartozó férfi. 
AVENÁR - héber; jelentése: apa, szövétnek. 
AXEL - héber-dán-svéd; jelentése: a béke atyja. 
AZÁR - héber-görög; jelentése: akit Jehova segít.

 

B

BÁCS - török-magyar; jelentése: méltóságnév. 
BAGAMÉR - szláv; jelentése: isten, béke. 
BAJÁN - török-magyar; jelentése: gazdag. 
BAJNOK - magyar; jelentése: a szó maga. 
BALABÁN - török-magyar; jelentése: karvaly. 
BALAMBÉR - vitás; jelentése: (ismeretlen). 
BALÁR - magyar; jelentése: bolgár. 
BALÁZS - latin-magyar; jelentése: királyi. 
BALDÓ - német; jelentése: merész. 
BALDVIN - német-angol; jelentése: bátor barát. 
BÁLINT - latin; jelentése: erős, egészséges. 
BALTAZÁR - asszír-babilóniai-német; jelentése: Baal isten óvja életét.
BÁN - magyar; jelentése: méltóságnév. 
BANDÓ - az András önállósult becézője. 
BÁNK - a Bán magyar méltóságnév -k kicsinyítőképzős származéka. 
BÁNOS - a Bán kicsinyítőképzős származéka. 
BARABÁS - görög-szláv; jelentése: Abbasz fia. 
BARDÓ - germán; jelentése: csatabárd, farkas. 
BARNA - a Barnabás önállósult magyar rövidülése. 
BARNABÁS - arámi-héber; jelentése: a vigasztalás fia. 
BARÓT - török-magyar; jelentése: menyét, nyest. 
BARS - magyar; jelentése: bors. 
BARTAL - arámeus-görög-latin; jelentése: Ptolemaiosz fia. 
BARTOLÓMEÓ - héber; jelentése: szántóvető, földműves. 
BARTOS - a Bertalan régi magyar Bartalom formájából. 
BATÓ - magyar; jelentése: buzogány. 
BÁTONY - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
BÁTOR - török-magyar; jelentése: a szó maga. 
BAZIL - görög-latin; jelentése: királyi. 
BAZSÓ - a Bazil régi magyar formájából. 
BECSE - török-magyar; jelentése: kánya. 
BEDŐ - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
BEKÉNY - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
BEKŐ - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
BÉLA 1. - magyar; jelentése: bél, belső rész; 2. - török; jelentése: előkelő; 
        3. - héber; jelentése: világot elnyelő. 
BELIÁN - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
BELIZÁR - germán; jelentése: egy bizánci hadvezér nevéből.
BENCE - latin; jelentése: győztes. 
BENDE - a Benedek becéző rövidüléséből. 
BENDEGÚZ - hun-magyar; jelentése: Attila hun uralkodó atyjának nevéből. 
BENE - a Benedek régi magyar becézőjéből. 
BENEDEK - latin eredetű; jelentése: áldott. 
BÉNI - a Benjámin régi magyar formájának rövidüléséből. 
BENIGNUSZ - latin; jelentése: jóságos, kegyes, jóakaró. 
BENJÁMIN - héber; jelentése: a szerencse fia. 
BENKE - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. 
BENKŐ - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. 
BENŐ - a Benedek és a Benjámin közös becézőjéből. 
BERCEL - bolgár-kabar-magyar; jelentése: bércen, azaz dombos, tüskés területen túli rész. BERENGÁR - germán; jelentése: medve, lándzsa. 
BERÉNY - magyar; jelentése: régi magyar törzsnévből.
BERGER - francia; jelentése: pásztor, juhász. 
BERISZLÓ - szláv-magyar; jelentése: Pribina dicsősége. 
BERNÁT - germán; jelentése: erős, mint a medve. 
BERTALAN - arámeus-görög-latin; jelentése: Ptolemaiosz fia. 
BERTOLD - germán; jelentése: pompával uralkodó. 
BERTRAM - germán; jelentése: ragyogó, holló. 
BESE - török-magyar; jelentése: kánya. 
BOÁZ - héber; jelentése: erős. 
BOCSÁRD - német-magyar; jelentése: erős védelmező. 
BOD - török-magyar; jelentése: ág, oldalág. 
BÓDOG - magyar ; jelentése: boldog, gazdag. 
BODOMÉR - török-magyar; jelentése: (ismeretlen). 
BODONY - magyar; jelentése: ág, oldalág. 
BODOR - magyar; jelentése: göndör. 
BOGÁT - szláv-magyar; jelentése: gazdag. 
BOGDÁN - szláv; jelentése: Isten ajándéka. 
BOLDIZSÁR - asszír-babilóniai-német-magyar; jelentése: Baal isten óvja életét. 
BONIFÁC - latin; jelentése: a jó sors embere; jótevő. 
BÓNIS - a Bonifác régi magyar becézőjéből. 
BORBÁS - a Barabás alakváltozata. 
BORISZ - orosz- bolgár; jelentése: harc, harcos. 
BORS - magyar; jelentése: a szó maga. 
BOTÁR - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
BOTOND - magyar ; jelentése: buzogányos harcos. 
BOTTYÁN - Bothianus hitvalló nevéből. 
BOZSIDÁR - szláv; jelentése: Isten ajándéka. 
BÖKÉNY - török-magyar; jelentése: erdős, erdős domb, dombhát. 
BRÚNÓ - ófelnémet; jelentése: barna, barnamedve. 
BRÚTUSZ - latin ; jelentése: nehézkes, esetlen, együgyű. 
BUDA - magyar; jelentése: (bizonytalan). 
BULCSÚ - török-magyar; jelentése: vért keverő, vért kibocsátó. 
BUZÁD - magyar; jelentése: búza.

 

C 

CECIL - a Cecilián becéző rövidüléséből önállósult. 
CECILIÁN - latin-francia; jelentése: a Caecilius nemzetséghez tartozó férfi; vak.
CELESZTIN - latin; jelentése: az égnek, vagyis az Istennek szentelt. 
CÉZÁR - etruszk-latin; jelentése: hosszú hajú, dús hajú; vág. 
CICERÓ - latin; jelentése: borsó. 
CIPRIÁN - latin; jelentése: Ciprus szigetéről származó férfi. 
CIRILL - görög-latin; jelentése: az Úrhoz tartozó, az Istennek szentelt. 
CIRJÉK - görög; jelentése: az uralkodóhoz tartozó. 
CÍRUS - perzsa-görög-latin; jelentése: uralkodó, Nap. 
CSABA - török-magyar; jelentése: pásztor, kóborló. 
CSÁK - török-magyar; jelentése: ütő. 
CSANÁD - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
CSÁT - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
CSATÁD - magyar; jelentése: csata. 
CSATÁR 1. - magyar; jelentése: a várjobbágyok egyik fajtája. 2. - szláv; jelentése: pajzskészítő. 
CSATÓ - magyar; jelentése: csat. 
CSEGÕ - magyar; jelentése: (ismeretlen).
CSEKE - török-magyar; jelentése: húzó, vivő. 
CSENGER - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
CSÉPÁN - az István szláv, régi magyar alakváltozata. 
CSEPEL - magyar; jelentése: sarjadékerdő. 
CSOBÁD - a Csaba kicsinyítőképzős származéka.
CSOBÁN - török-magyar; jelentése: pásztor. 
CSOMBOR - magyar; jelentése: a szó maga. 
CSONGOR - török-magyar; jelentése: vadászmadár. 
CSÖRSZ - szláv; jelentése: ördög.

 

D

DAGOBERT - germán; jelentése: ragyogó, mint a nap.
DAGOMÉR - germán; jelentése: híres, mint a ragyogó nap. 
DALIBOR - cseh; jelentése: (ismeretlen). 
DALTON - óangol; jelentése: völgyből való. 
DAMÁZ - görög; jelentése: szelídítő, legyőző. 
DAMJÁN - görög-latin; jelentése: a népbõl származó; legyőző. 
DAMOS - a Damján rövidített, kicsinyítőképzős alakváltozata. 
DÁNIEL - héber; jelentése: Isten a bírám. 
DANILÓ - a Dániel szláv megfelelője. 
DÁNOS - a Dániel régi magyar kicsinyítőképzős származéka. 
DANTE - latin; jelentése: kitartó, állhatatos. 
DÁRIUS - latin-perzsa-görög; jelentése: hatalmas. 
DÁVID - héber; jelentése: kedvelt, szeretett; egyesítő. 
DELI - magyar; jelentése: dalia, vitéz. 
DEMÉNY - a Demjén régi magyar alakváltozata. 
DEMETER - görög-szláv; jelentése: Démétérnek, a föld istennőjének ajánlott. 
DEMJÉN - a Damján önállósult alakváltozata. 
DÉNES - görög; jelentése: Dionüszosznak, a bor és a szőlő istenének ajánlott. 
DEODÁT - az Adeodát rövidülésébõl önállósult. 
DETRE - germán; jelentése: nép + hatalmas. 
DÉVALD - germán; jelentése: nép + merész. 
DEZSÉR - a Dezső régi magyar alakja. 
DEZSŐ - latin-magyar; jelentése: óhajtott, kívánt gyermek. 
DIOMÉD - görög; jelentése: Istentől elhatározott, Isten akarata szerint való. 
DITMÁR - germán; jelentése: nép + híres. 
DOMÁN - kun-magyar; jelentése: köd. 
DOMICIÁN - latin; jelentése: legyőző, meghódító. 
DOMINIK - latin-szláv; jelentése: az Istenhez tartozó, az Istennek szentelt. 
DOMOKOS - a Domonkos önállósult alakváltozata. 
DOMONKOS - latin; jelentése: az Úrhoz tartozó, Istennek szentelt. 
DOMOS - a Domonkos, Domokos rövidült, kicsinyítőképzős származéka. 
DONALD - skót-kelta; jelentése: világ + hatalmas; bátor + férfias. 
DONÁT - latin; jelentése: Istentől ajándékozott. 
DORIÁN - angol; jelentése: dór férfi. 
DORMÁN - besenyő; jelentése: (ismeretlen). 
DÖME - a Dömötör rövidült formájának kicsinyítőképzős származéka. 
DÖMÖTÖR - a Demeter magyar alakváltozata. 
DUKÁSZ - görög; jelentése: vezér, vezető. 
DUSÁN - délszláv; jelentése: lélek.

 

 

E É

EDE - az Edvárd német rövidüléséből önállósult. 
EDGÁR - ószász-angol; jelentése: vagyon + dárda. 
EDIZON - angolszász; jelentése: Ádám leszármazottja. 
EDMOND - germán; jelentése: az öröklött birtokot megőrző. 
EDÖMÉR - kun; jelentése: (ismeretlen). 
EDVÁRD - germán; jelentése: a birtokát megőrző. 
EDVIN - germán; jelentése: az örökös barátja. 
EFRAIM - héber; jelentése: kettős termés, kettős örökség. 
EGBERT - germán; jelentése: kard + híres, fényes. 
EGMONT - germán; jelentése: fegyver + védő. 
EGON - az Egbert, Egmont, stb. ószász és középnémet becézőjébõl önállósult. 
EGYED - görög-magyar; jelentése: pajzshordozó. 
ELEK - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
ELEMÉR - vitás eredetű; jelentése: (ismeretlen). 
ÉLIÁS - héber-görög-latin; jelentése: Jahve az én Istenem. 
ELIHU - héber; jelentése: Isten az Úr. 
ELÍGIUSZ - latin; jelentése: kiválasztott. 
ELIZEUS - héber; jelentése: Isten a szabadulás. 
ELLÁK - hun; jelentése: (ismeretlen). 
ELMÁR - germán; jelentése: mindenütt híres. 
ELMÓ - az Elmár becézőjéből önállósult. 
ELŐD - magyar; jelentése: elsőszülött, ős. 
ELTON - angol; jelentése: öreg faluból való. 
EMÁNUEL - héber; jelentése: velünk az Isten. 
EMIL - latin; jelentése: versengő, vetélkedő. 
EMILIÁN - latin; jelentése: az Aemilius nemzetségből származó férfi. 
EMŐD - magyar; jelentése: anyácska. 
ENDRE - német-szláv-magyar; jelentése: férfi, férfias. 
ÉNEÁS - görög-magyar; jelentése: mondai hős nevéből. 
ENGELBERT - germán; jelentése: híres az angolok között. 
ENGELHARD - germán; jelentése: vakmerő az angolok között. 
ÉNOK - héber; jelentése: a felszentelt. 
ERAZMUS - görög-latin-holland; jelentése: óhajt, kíván. 
ERHARD - germán; jelentése: becsület + erős. 
ERIK - alnémet-északi germán; jelentése: nagyrabecsült. 
ERNÁK - hun eredetû; jelentése: (ismeretlen). 
ERNŐ - ófelnémet; jelentése: komoly, határozott. 
ERNYE - török-magyar; jelentése: férfi. 
ERVIN - germán; jelentése: a hadsereg barátja; vadkan erejű jó barát. 
ETE - magyar; jelentése: (bizonytalan). 
ETELE - hun-magyar; jelentése: szeretett apánk. 
EUGÉN - görög-német; jelentése: előkelő, nemes nemzetségből való. 
EUSZTÁK - görög-latin; jelentése: dús kalászú, termékeny. 
EUTIM - görög; jelentése: nemes + tisztelet. 
ÉVALD - germán; jelentése: jog és törvény szerint uralkodó. 
EVARISZT - görög; jelentése: derék, ügyes, legjobb.
EZÉKIEL - héber; jelentése: az Isten erős, hatalmas. 
ÉZSAIÁS - héber; jelentése: Isten az üdvösség. 
ÉZSAU - héber; jelentése: szőrös, bozontos, nyers, durva.

 

F

FÁBIÁN - latin; jelentése: a Fabius nemzetséghez tartozó férfi. 
FÁBIUSZ - latin; jelentése: babtermelő; Fabia városából való. 
FABÓ - a Fábián régi magyar kicsinyítőképzős származéka. 
FARKAS - magyar; jelentése: a szó maga. 
FAUSZTUSZ - latin; jelentése: szerencsés. 
FEDOR - a Teodor orosz megfelelőjéből. 
FELICIÁN - latin; jelentése: boldog. 
FÉLIX - latin; jelentése: boldog. 
FERDINÁND - germán; jelentése: béke + merész. 
FERENC - francia-latin; jelentése: francia. 
FIDÉL - latin; jelentése: hűséges. 
FILEMON - görög; jelentése: barátságos, nyájas, szíves érzelmű. 
FILIBERT - germán; jelentése: messze földön híres. 
FILOMÉN - görög; jelentése: szeretett. 
FIRMIN - latin; jelentése: szilárd jellemű. 
FLORENTIN - latin; jelentése: virágzó, tekintélyes. 
FLÓRIÁN - latin; jelentése: virágos, virágzó. 
FLÓRIS - a Flórián -s kicsinyítőképzős származéka. 
FODOR - magyar; jelentése: göndör hajú. 
FOLKUS 1. - német-magyar; jelentése: nép + híres;
            2. - latin-francia; jelentése: vízityúk, szárcsa. 
FÓRIS - a Flóris régi magyar változata. 
FORTUNÁT - latin; jelentése: boldog. 
FREDERIK - német; jelentése: békés, nyugodt. 
FRIDOLIN - germán; jelentése: Isten oltalma alatt álló. 
FRIGYES - német-magyar; jelentése: béke + hatalom. 
FÜLÖP - görög; jelentése: lókedvelő.

 

G 

GÁBOR - héber; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. 
GÁBRIEL - héber; jelentése: Isten embere, Isten bajnoka. 
GÁL - kelta-ír; jelentése: kakas. 
GÁLOS - a Gál régi teljesebb magyar alakja. 
GARA - török; jelentése: héja. 
GÁSPÁR - perzsa; jelentése: kincset megőrző. 
GASZTON - germán; jelentése: (bizonytalan).
GAZSÓ - a Gáspár régi magyar -ó kicsinyítőképzős alakjából. 
GEDEON - héber; jelentése: harcos, vágó, romboló. 
GEDŐ - a Gedeon régi magyar -ő kicsinyítőképzős származéka. 
GELLÉN - a Kilián régi magyar változata. 
GELLÉRT - német; jelentése: gerely + kemény. 
GEMINIÁN - latin; jelentése: iker. 
GERASZIM - görög; jelentése: tiszteletreméltó. 
GERÉB - szász-magyar; jelentése: községi bíró. 
GERGELY - görög; jelentése: éberen őrködő. 
GERGŐ - a Gergely magyar alakváltozata. 
GERJÉN - görög-német-magyar; jelentése: legidősebb fiútestvér; legidősebb elöljáró. 
GERMÁN - német; jelentése: dárda, kelevéz; édes testvér 
GEROLD - germán; jelentése: dárda + hatalom. 
GERŐ - a Gergely és a Gerhard rövidült, -ő kicsinyítőképzős származéka. 
GERZSON - héber; jelentése: az idegen, a száműzött. 
GÉZA - török-német-magyar; jelentése: méltóságnév. 
GIBÁRT - német-magyar; jelentése: adakozó kedvű + erős. 
GIDA - a Gedeon név Gideon alakváltozatának rövidített, kicsinyítőképzős származéka. 
GILBERT - német; jelentése: híres a szabad nemesek fiai között. 
GILGAMES - mezopotámiai; jelentése: (ismeretlen). 
GOBERT - germán; jelentése: Isten segítsége révén híres. 
GODVIN - angol-holland; jelentése: Isten barátja. 
GORDON - skót-angol; jelentése: (ismeretlen). 
GORGIÁS - latin; jelentése: (ismeretlen). 
GOTFRID - német; jelentése: Isten oltalma alatt álló. 
GOTHÁRD - német; jelentése: Isten segítségével erős. 
GOTLÍB - germán; jelentése: Isten gyermeke. 
GRACIÁN - latin; jelentése: kellemes, kedves, bájos. 
GREGORI - görög; jelentése: éber, szemfüles. 
GUJDÓ - német; jelentése: erdőből származó. 
GUSZTÁV - skandináv-német; jelentése: a gótok támasza. 
GÜNTER - német; jelentése: a harcosok seregének vezére.

 

Gy

GYÁRFÁS - görög-latin; jelentése: idős férfi. 
GYENES - a Dénes régi magyar alakváltozata. 
GYÖRE - a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka. 
GYÖRGY - görög-latin; jelentése: földműves, gazdálkodó. 
GYÖRK - a György rövidített, kicsinyítőképzős származéka. 
GYŐZŐ - a Viktor magyarító lefordítása. 
GYULA - bolgár-török-magyar; jelentése: magyar méltóságnév.

 

H 

HAMILKÁR - föníciai; jelentése: Melkart istenség kegyessége, jóindulata. 
HANNIBÁL - föníciai; jelentése: Baal isten kegyelme. 
HANNÓ - ófelnémet; jelentése: védelem. 
HARALD - germán; jelentése: hadsereg + merész. 
HARKÁNY - magyar; jelentése: harkály. 
HARLÁM - orosz; jelentése: örömtől ragyogó. 
HARRI - a Henrik angol becézőjébõl alakult. 
HARTVIG - germán; jelentése: merész a harcban. 
HASSZÁN - arab; jelentése: szép. 
HEKTOR - görög; jelentése: uralkodó. 
HELIODOR - görög; jelentése: a napisten ajándéka. 
HÉLIOSZ - görög; jelentése: nap, napisten. 
HENRIK - germán; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó. 
HERBERT - germán; jelentése: hadsereg + fény. 
HERMAN - germán; jelentése: hadi férfi. 
HERMÉSZ - görög; jelentése: beszélni, megmagyarázni. 
HEROLD - a Harald német változata. 
HETÉNY - magyar; jelentése: a hetedik gyermek. 
HIADOR - a Heliodor régi magyar változata. 
HILÁRIUSZ - latin; jelentése: derűs, vidám, jókedvű. 
HILMÁR - német; jelentése: a harcban hírnevessé vált. 
HIPPOLIT - görög; jelentése: a lovakat kifogó, eloldozó. 
HÓDOS - magyar; jelentése: hódvadász. 
HOLLÓ - magyar; jelentése: hollófekete haj. 
HONORÁTUSZ - latin; jelentése: tisztelt, tiszteletben álló, tiszteletreméltó. 
HONÓRIUSZ - latin; jelentése: tiszteletreméltó.
HONT - német; jelentése: kutyatartó, kutyabarát. 
HORÁC - görög-latin-német; jelentése: ifjú, virágzó. 
HUBA - magyar; jelentése: (bizonytalan). 
HUBERT - német; jelentése: szelleme által kiváló. 
HUGÓ - germán; jelentése: értelmes, intelligens. 
HUMBERT - német; jelentése: ereje által ragyogó. 
HUNOR - török-magyar; jelentése: onogur (népnév). 
HÜMÉR - latin-magyar; jelentése: hűséges.

 

I 

IBRÁNY - az Ábrahám alakváltozata. 
IGNÁC - latin; jelentése: tûz. 
IGOR - német-orosz; jelentése: Yngvi isten segítségével oltalmazó. 
ILÁRION - a Hiláriusz görögös formája. 
ILDEFONZ - germán-nyugati gót; jelentése: harcra kész. 
ILIÁN - görög-orosz; jelentése: nap. 
ILLÉS - az Éliás önállósult változata. 
ILMÁR 1. - a Hilmár alakváltozata. 2. a finn Ilmár mondai hős nevéből. 
IMBERT - fríz; jelentése: nagy, hatalmas + ragyogó.
IMMÁNUEL - héber; jelentése: Isten velünk van. 
IMRE - germán; jelentése: hatalmas, híres, királyi. 
INCE - latin; jelentése: senkinek sem ártó. 
IPOLY - görög; jelentése: a lovakat kifogó. 
IRÉNEUSZ - görög-latin; jelentése: békés. 
ISTVÁN - görög-német-magyar; jelentése: virágkoszorú. 
IVÁN 1. - a régi magyar Ivános rövidülése; 2. - orosz; jelentése: Isten kegyelmes. 
IVÓ 1. - germán; jelentése: tiszafa; 2. - az Iván szláv becézõje.
IVOR 1. - ír-skót-welszi; jelentése: úr, uralkodó; 2. - az Igor ukrán és belorusz változata; 
IZAIÁS - az Ézsaiás alakváltozata.
IZIDOR - görög-latin; jelentése: Ízisz egyiptomi istennő ajándéka. 
IZMAEL - héber; jelentése: Isten meghallgat. 
IZOR - az Izidor magyar nyelvújítási alakváltozata.
IZRAEL - héber; jelentése: Isten harcosa; Isten uralkodjon.
IZSÁK - héber-görög-latin; jelentése: nevetés. 
IZSÓ 1. - az Ézsau alakváltozata; 2. - a József régi Izsóf változatának rövidülése;
        3. - az Izsák becézője.

 

J 

JÁCINT - görög-latin; jelentése: a virág neve. 
JAGELLÓ - lengyel-litván; jelentése: Jagailo litván nagyfejedelem nevéből. 
JAKAB - héber; jelentése: (bizonytalan). 
JÁKÓ - a Jákob önállósult becézőjéből. 
JÁKOB - a Jakab eredeti alakváltozata. 
JAKUS - a régi Jakob rövidített, -s kicsinyítőképzős származéka. 
JÁNOS - héber-görög-latin; jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes. 
JANUÁR - latin; jelentése: Janus istennek szentelt. 
JÁRFÁS - a Gyárfás régi magyar alakváltozata. 
JÁZON - görög-német-magyar; jelentése: gyógyulást hozó. 
JENŐ - magyar; jelentése: a hatodik magyar honfoglaló törzs neve. 
JEREMIÁS - héber-görög-latin; jelentése: Isten felemel. 
JEROMOS - görög; jelentése: szent nevű. 
JOAKIM - héber; jelentése: Jahve felkelt. 
JÓB - héber; jelentése: tűrő, üldözött. 
JOEL - héber; jelentése: Jahve az Isten. 
JOHANN - héber; jelentése: Isten kegyes ajándéka. 
JÓNÁS - héber; jelentése: galamb. 
JONATÁN - héber; jelentése: Isten ajándéka. 
JORDÁN - héber; jelentése: lefelé folyó. 
JOZAFÁT - héber; jelentése: Jahve ítél. 
JÓZSEF - héber; jelentése: Jahve + gyarapítson. 
JÓZSIÁS - héber; jelentése: Isten a védelmezőm. 
JÓZSUA - héber; jelentése: akinek a segítsége Istentől való. 
JUKUNDUSZ - latin; jelentése: kellemes (ember). 
JULIUSZ - a Juliánusz alakváltozata. 
JULIÁNUSZ - latin; jelentése: a Julius nemzetséghez tartozó férfi. 
JUSZTIN - a Jusztusz továbbképzett alakja. 
JUSZTUSZ - latin; jelentése: igazságos, igazságszerető ember. 
JUTAS - török-magyar; jelentése: faló, nyelő.

 

K

KABOS - a Jakab név régi magyar Jakabos megfelelőjének rövidülése. 
KADA - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
KADOSA - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
KAJETÁN - latin; jelentése: Gaeta városából való férfi. 
KÁL - török-magyar; jelentése: marad. 
KÁLEB - héber; jelentése: merész, bátor, indulatos. 
KÁLMÁN - török-magyar; jelentése: maradék. 
KALVIN - latin; jelentése: kopasz. 
KAMILL - latin; jelentése: nemesi születésű fiúgyermek, aki az áldozatoknál szolgált.
KAMILLÓ - a Kamill olasz megfelelője. 
KÁIN - héber; jelentése: szerzemény, nyereség, tulajdon. 
KÁN - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
KANDID - latin; jelentése: fehér, fénylő, ragyogó. 
KANUT - skandináv; jelentése: előkelő származású férfi. 
KAPLONY - török-magyar; jelentése: tigris. 
KAPOLCS - török-magyar; jelentése: (ismeretlen). 
KARÁCSON - magyar; jelentése: karácsony. 
KARÁD - török-magyar; jelentése: (ismeretlen). 
KARDOS - magyar; jelentése: a szó maga.
KARION - görög; jelentése: Karia tartományból való férfi. 
KÁRMÁN - német-magyar; jelentése: derék ember. 
KÁROLY 1. - magyar; jelentése: karvaly, turul; 2. - germán-latin; jelentése: legény, fiú. 
KARSA - török-magyar; jelentése: ölyv, sólyom, kánya, vércse. 
KARTAL - török-magyar; jelentése: kánya, sas. 
KÁSZON - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
KASSZIÁN - latin; jelentése: a Cassius nemzetséghez tartozó férfi. 
KASZTOR - görög; jelentése: önmagát kitüntető. 
KATAPÁN - görög-magyar; jelentése: feljebbvaló. 
KAZIMÍR - lengyel; jelentése: békealapító; békebontó. 
KÁZMÉR - a Kazimír magyarosabb alakja. 
KELED - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
KELEMEN - latin; jelentése: jámbor, szelíd. 
KELEN - a Kelemen rövidülésének alakváltozata. 
KEMENES - magyar; jelentése: kemencés. 
KENDE - kazár magyar; jelentése: régi kazár méltóságnévből. 
KENESE - szláv-magyar; jelentése: a király vagy a herceg birtoka. 
KENÉZ - gót-szláv-magyar; jelentése: herceg. 
KERECSEN - magyar; jelentése: kerecsensólyom. 
KERÉNY - latin; jelentése: lándzsás. 
KERESZTÉLY - latin-magyar; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. 
KESZŐ - török-magyar; jelentése: vágó; rész, darab, töredék. 
KEVE - magyar; jelentése: kövecske. 
KEVIN - kelta; jelentése: kedves, szíves, nemes, szelíd, finom. 
KILÉNY - a Kilián régi magyar alakváltozata. 
KILIÁN - kelta; jelentése: szerzetes. 
KIRILL - a Cirill görögös változata. 
KLEOFÁS - görög; jelentése: az apa dicsősége, hírneve. 
KLEON - görög; jelentése: dicsőség. 
KLÉTUS - görög-latin; jelentése: jó segítő. 
KOCSÁRD - a német Gotthárd régi magyarosodott alakja. 
KOLOS - német-latin-magyar; jelentése: iskolához tartozó, tanító, tanuló 
KOLUMBÁN - latin; jelentése: galamb. 
KOLUMBUSZ - latin; jelentése: hímgalamb. 
KONRÁD - német; jelentése: merész + tanács. 
KONSTANTIN - latin; jelentése: Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.
KONT - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
KOPPÁNY - török-magyar; jelentése: méltóságnév. 
KORIDON - latin; jelentése: Vergilius alkotta irodalmi név. 
KORIOLÁN - latin; jelentése: Corioliból való férfi. 
KORNÉL - latin; jelentése: somfa; szarv. 
KORVIN - latin; jelentése: holló.
KÓSA - magyar; jelentése: kos. 
KOZMA - latin; jelentése: dísz, ékesség, dicséret. 
KÖTÖNY - török-magyar; jelentése: élőlény hátsó része. 
KRISTÓF - görög; jelentése: Krisztust hordozó. 
KRISZTIÁN - latin; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény. 
KUND - magyar; jelentése: méltóságnév. 
KUNÓ - a Konrád német becézőjébõl. 
KURSZÁN - török; jelentése: keselyű. 
KÜRT - török-magyar; jelentése: vihar.

L

LABORC - bolgár-szláv-török; jelentése: hős párduc.
LADOMÉR - a Vladimir régi magyar formája.
LAJOS - germán-francia; jelentése: hírnév + háború.
LAMBERT - német; jelentése: országszerte híres.
LANTOS - magyar; jelentése: a szó maga.
LARION - az Ilárion önállósult szláv becézője.
LÁSZLÓ - szláv; jelentése: hatalom + dicsőség.
LÁZÁR - héber-görög-latin; jelentése: Isten a segítőm.
LÁZÓ - a Lázár becézőjéből önállósult.
LEANDER - görög-latin; jelentése: a nép fia.
LEHEL - magyar; jelentése: a szó maga.
LÉL - finnugor-magyar; jelentése: kürtös, kürtfúvó.
LÉNÁRD - germán; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEÓ - görög; jelentése: oroszlán.
LEON - a Leó görög változatából.
LEONÁRD - német-francia; jelentése: erős, mint az oroszlán.
LEONIDÁSZ - görög; jelentése: Leon nevű apától származó fiúgyermek.
LEOPOLD - germán; jelentése: merész a népben és a hadseregben.
LEVENTE - magyar; jelentése: levő, létező.
LÉVI - héber; jelentése: szövetség.
LIBERÁTUSZ - latin; jelentése: felszabadított.
LIBÉRIUSZ - latin; jelentése: szabad.
LIONEL - francia-angol; jelentése: oroszlán.
LIPÓT - a Leopold bajor változatából.
LÍVIUSZ - latin; jelentése: ólomszínű, kékes.
LIZANDER - spártai-latin; jelentése: (ismeretlen).
LORÁND - a Lóránt régies változata.
LÓRÁNT - germán; jelentése: dicsőség + merész.
LOTÁR - ófrank-német; jelentése: hírneves harcos.
LÕRINC - latin; jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi; babérkoszorúval díszített.
LUCIÁN - latin; jelentése: Lucius családjából származó.
LÚCIUSZ - latin; jelentése: virradatkor született.
LUKÁCS - latin; jelentése: Luciana tartományból való férfi.

M 

MAGNUSZ - latin ; jelentése: nagy növésű, magas termetű.
MAJLÁT - magyar; jelentése: (ismeretlen). 
MAKABEUS - héber; jelentése: kalapácsoló.
MAKÁR - görög; jelentése: boldog.
MALAKIÁS - héber; jelentése: angyal, Isten követe, küldöttje.
MANASSÉ - héber; jelentése: az elfelejtett ember.
MANDEL - germán; jelentése: mandula.
MANFRÉD - német; jelentése: erős, férfias, védelmező.
MANÓ - a Mánuel kicsinyítőképzős származékából önállósult.
MÁNUEL - az Emánuel több nyelvben meglévő rövidülése.
MARCELL - latin; jelentése: Mars istenhez tartozó, neki szentelt. 
MARCIÁN - latin; jelentése: a Martius nemzetséghez tartozó férfi.
MARIÁN - latin; jelentése: a Marius nemzetséghez tartozó férfi.
MÁRIÓ - a Máriusz olasz változatából.
MÁRIUSZ - latin; jelentése: férfi. 
MÁRK - a Márkus rövidüléséből.
MARKÓ - a Márkus -ó kicsinyítőképzős származékából. 
MÁRKUS - latin; jelentése: Mars hadistenhez tartozó, neki szentelt.
MARÓT - szláv-magyar; jelentése: Morava menti, morva.
MÁRTON - latin; jelentése: Mars istenhez hasonló, merész, bátor.
MARTOS - a Márton rövidült, kicsinyítőképzős régi magyar származékából.
MÁRTON - héber; jelentése: Jahve ajándéka. 
MÁTYÁS - héber-latin; jelentése: Jahve ajándéka.
MÁTÉ - héber; jelentése: Jahve ajándéka.
MAXIM - latin ; jelentése: nagy növésű, magas.
MAXIMILIÁN - latin; jelentése: nagy növésű, magas.
MEDÁRD - német; jelentése: hatalmas + erős.
MEGYER - magyar; jelentése: magyar.
MELITON - görög; jelentése: mézzel teletöltő.
MENDEL - az Emánuel, Immánuel önállósult német változatából.
MÉNRÓT - ismeretlen eredetű; jelentése: a magyarság mondai ősapjának nevéből.
MENYHÉRT - héber; jelentése: királyi fény.
METÓD - görög-latin; jelentése: kutatás, nyomozás; csel, furfang.
MIHÁLY - héber; jelentése: az Istenhez hasonló.
MIKE - a Mikhál (ma: Mihály) régi önállósult becézőjéből.
MIKEÁS - héber-latin; jelentése: kicsoda olyan, mint az Isten?
MIKES - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MIKLÓS - görög-szláv; jelentése: győzelem + nép.
MIKÓ - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MIKSA - a Mikhál (ma: Mihály) önállósult becézőjéből.
MILÁN - szláv; jelentése: kedves.
MILOS - a Milo- kezdetű szláv nevek kicsinyítőképzős szláv becézőjéből.
MIRKÓ - szláv; jelentése: (ismeretlen).
MIRON - görög; jelentése: síró; kenet, illatos olaj.
MODESZTUSZ - latin; jelentése: egyszerű, szerény.
MÓR - a Móric rövidüléséből.
MORGAN - welszi; jelentése: nagy + világos, tiszta; tengeren született.
MÓRIC - latin; jelentése: mór, szerecsen.
MÓZES - héber; jelentése: vízből kihúzott.

N 

NÁNDOR - vitás eredetű; jelentése: (bizonytalan).
NAPÓLEON - olasz; jelentése: Nápoly városából való férfi.
NÁTÁN - héber; jelentése: Isten adta.
NÁTÁNIEL - héber; jelentése: Isten adta.
NEMERE - szláv-magyar; jelentése: nyughatatlan.
NESZTOR - görög; jelentése: mindig hazatérő.
NIKANDER - görög-latin; jelentése: győztes férfi.
NIKÉTÁS - görög; jelentése: győztes, diadalmaskodó.
NIKODÉMUSZ - görög-latin; jelentése: a hadinép legyőzője.
NOÉ - héber; jelentése: nyugalom ,vigasztalás.
NOEL - latin; jelentése: karácsonykor született.
NÓNUSZ - latin; jelentése: kilencedik gyermek.
NORBERT - német; jelentése: északi fény.
NORMAN - angol; jelentése: normann férfi, északi ember.
NYÉK - magyar; jelentése: gyepü, határvidék, ill. az itt lakó népcsoport tagja.

O 

OBERON - francia; jelentése: tündérek segítségével uralkodó.
ODILÓ - az Ottó önállósult felnémet becézőjéből.
ODISSZEUSZ - görög-latin-magyar; jelentése: mondai hős neve.
ODÓ - az Ottó önállósult alnémet becézőjéből.
OGUZ - török-magyar; jelentése: nyíl.
OKTÁVIÁN - latin; jelentése: nyolcadik (gyermek).
OLAF - skandináv; jelentése: az ősök ivadéka.
OLIVÉR - latin; jelentése: olajfaültető.
OMÁR - héber-arab; jelentése: hegylakó, hegyi lakos, földműves, gazdálkodó, hosszú életű.
OMPOLY - latin-magyar; jelentése: Ampelum városból való.
OND - magyar; jelentése: tizedik szülött gyermek.
ORBÁN - latin; jelentése: városi, finom, művelt, udvarias ember.
ORBÓ 1. - az Orbán kicsinyítőképzős származéka. 2. - szláv; jelentése: fűz.
ORESZTÉSZ - görög; jelentése: hegyi lakó.
ORFEUSZ - görög; jelentése: árva, egyedüli, magányos.
ORION - görög; jelentése: görög hitrege híres vadászának nevéből.
ORMOS - magyar; jelentése: orom.
OSZKÁR 1.- északi germán; jelentése:jó dárda; 2.- ír-kelta; jelentése:szarvast kedvelő.
OSZLÁR - kun; jelentése: jászok, jász férfiak.
OSSZIÁN - kelta-skót; jelentése: (ismeretlen).
OSZVALD - német; jelentése: istenség + hatalom.
OTMÁR - német; jelentése: vagyon + híres.
OTTÓ - germán; jelentése: vagyon + híres.
OTTOKÁR - német; jelentése: birtokot megőrző.
OVÍDIUSZ - latin; jelentése: juh.
OZOR - török-magyar; jelentése: úz férfi.
OZSVÁT - az Oszvald régi magyar változatának fejleménye.

Ö

ÖDÖN - germán; jelentése: az öröklött birtokot megőrző.
ÖRKÉNY - török-magyar; jelentése: férfi, hős; félelmet keltő.
ÖRS - török-magyar; jelentése: férfi, hős.
ÖZSÉB - görög-latin; jelentése: istenfélő, jámbor.

P 

PÁL - latin; jelentése: kicsi, kis termetű férfi.
PALMER - latin; jelentése: pálmatulajdonos, zarándok.
PAMFIL - görög; jelentése: mindenki által kedvelt, közkedvelt.
PANTALEON - görög; jelentése: mindenkivel szemben könyörületes; minden tekintetben olyan, mint eg

Oldal: férfi nevek jelentése. ^^
IDÉZETEEK! ~ - © 2008 - 2025 - melinda-idezetek.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat